A metafórákról tudni jó, megismerni őket mégjobb, a használatuk pedig igazi jolly joker lehet. Arisztotelész szerint: “Messze a legnagyobb dolog a metafórák mesterévé válni”. Mondta ezt azért, mert a metafórák informáló és meggyőző erejében van valami különleges. Használatukkal száraz dolgok öltenek magukra szemléletes, izgalmas és különleges köntöst. Akkor is használhatóak, ha valamire az újszerűsége vagy összetettsége miatt nincs jó szavunk. A hosszabb kifejtés ilyenkor elegánsan és szabatosan spórolható meg.
Az egyik legerősebb szerszám lehet a kommunikációs szerszámosládánkban. A metafóra képes az üzenetet hosszú távon tárolni a memóriánkban.
Egy szemléletes példa, hogy a Toastmasters évente megrendezendő világbajnokságán a beszédek üzeneteit elfelejtjük még a szónoki teljesítményekért rajongó barátaimmal is, de a metafórák megmaradnak. Pl. a rózsás beszéd, az alsónadrágos vagy éppen a szerencsesütis beszéd. És képesek előhívni az üzenetet is, olyanok mint a memória irattárunk címkéi.
A metafóra fogalma
A metafóra vagy szókép képlete igen egyszerű X=Y. Két fogalom kapcsolatán alapul ezeknek az összevonása és azonosítása, mivel valamilyen tulajdonságban (motívumban) hasonlítanak egymásra. Általában valaminek a színesebb, szemléletesebb vagy egyszerűbb kifejezésére használjuk. A sajtó és a beszédünk is gyakran használja. A metaphora görögül átvitelt jelent.
A metafóra formája
Két része van az eredeti fogalom és amivel helyettesítjük azt.
Az “asztal sarka” tehát metafóra, ahol az asztal részt kifejező bútorlap csúcsa az eredeti helyettesítendő fogalom és a “sarok” pedig a helyettesítést végző fogalom. A motívum pedig, hogy mindkettő csúcsos, kemény stb.
Metafóra példák
Egy tavaszi beszédemben egy gyerekkori utcabálos élménynél használtam azt a metafórát, hogy a “korkülönbség kriptonitja megakadályozott abban, hogy a barátnőm legyen”. Ezt a beszédem első történetének zárásának szántam és szerettem volna emlékezetessé tenni. A reakciók alapján meglepő, kifejező és a még online is hallható nevetések okán humorosnak is hatott.
Egy retorika versenyen volt egy nagyon emlékezetes metafóra: “a sas a felhők cápája”. Újszerű, kifejező és meglepő megközelítésmód egy ilyan metafóra használata.
A metafóra és hasonlat különbsége
A hasonlat és a metafóra közti különbség, hogy a hasonlatban van nyelvtani utalás rá.
Nézzük meg az alábbi kifejezést Arany János tollából:
“Mint komor bikáé, olyan a járása”.
Itt a hasonlítás megvan, de a teljes azonosítás vagy átvitel nincs és tetten érhető a nyelvtani utalás. (az Arany János tollából viszont már metafóra)
A metafórák irreálisabbak és hirtelenebb következnek be a hasonlatokhoz képest, hisz a hasonlatoknál végig ottvan a két különböző fogalom, de a metafórában az azonosítás miatt azonnal egybefonódnak.
A metafóra készítésének lépései
Azonosítás
Metafórát akkor érdemes készíteni, ha van egy fogalom, aminek az eredeti jelentését célszerű egyszerűsíteni, színesíteni vagy emlékezetesebbé tenni és kiemelni. Először keressük ezt meg. Pl. az idősebb lány faképnél hagyott az utcabálon
Az érzelem kiválasztása
Határozzuk meg, hogy mi az az érzelem, amit szeretnénk a közönségtől kicsikarni. Pl. meglepettség, sajnálat és keserédes humor
A közönség felé lefordítás
Keressünk egy olyan dolgot, amit a közönségünk szinte biztosan ismer. Amikor metafórát gyártunk, akkor mindig a közönségünk fejével kell gondolkodnunk, hiszen más működik egy érettségi előtti középiskolás osztálynál és más egy lakógyűlésen. Pl. a 30-as és 40-es korosztálynál lehet ilyen a zene, filmek, aktualitások, utazás
Összekötés
Kössük össze a kettőt, hogy a kettő egyértelmű legyen. Pl. Nálam ez volt a “korkulönbség kriptonitja legyőzött”.
Összefoglalás
Bár a hétköznapi kommunikációs helyzeteink ritkán emelkednek olyan magasságokba, hogy Arisztotelészre keressünk rá a Google-ben előtte, de a metafórák, hasonlatok, metonímiák és retorikai eszközök képesek szárnyakat adni a kimondott szavainknak.
